Azt feltételezni, hogy az élet csak a mi bolygónkon alakult ki az univerzumban, nem más, mint a geocentrikus világkép utolsó védőbástyája – mondja Dr. Kiss László, Széchenyi díjas csillagász-fizikus. Habár eddig nem sikerült az élet bármilyen nyomára bukkanni a kutatóknak, ha ez megtörténik, az az összes tudományos területre, filozófiára és vallásra is óriási hatással lesz. Izgalmas belegondolni, hogy ez akár még a mi életünkben is eljöhet. A kutatásnak fontos lépcsője az exo-bolygók felfedezése, hiszen elég nagy valószínűséggel egy ilyen bolygón fogjuk megtalálni az idegen élet nyomait. Továbbra is milliószor több a kérdésünk, mint ahány válasszal rendelkezünk, de kevesen tudják ezeket a nyitott kérdéseket, olyan szórakoztatóan, mégis tudományos igényességgel bemutatni, mint Dr. Kiss László. Ha az univerzum titkai téged is végtelenül lázba hoznak, ez az az epizód, amit semmiképpen se hagyj ki!
Mit nevezünk exobolygónak? Miért fontos, hogy foglalkozzunk kutatásukkal? Hogyan kutatjuk az exobolygókat? Milyen sikereket értünk el eddig benne? Hogyan mehetünk biztosra, hogy az exobolygó amire elvándorlunk megfelelő környezetet fog számunkra adni? Hány olyan bolygó létezik, ami potenciálisan lakható? Hogyan válik egy bolygó élhetővé? Mi kell ehhez? Milyen gyakorisággal fordulnak elő ilyen bolygók? Min múlik ez? Hogyan függ össze egy bolygó ideális helyzete és az élet keletkezése? A magyar csillagász közösség hogyan járul hozzá ezekhez a felfedezésekhez?